2012. szeptember 22., szombat

Elérkezett a kabátvásárlás ideje

Nem tudom, hogy vagytok vele, de nekem valahogy nem a kedvencem a kabátvásárlás - a hűvös, már-már csípős idő beköszöntével azonban kikerülhetetlen egy kabát beiktatása. Mivel így szeptember vége felé még nincs az a farkasordító hideg, az átmeneti kabátok között nézelődtem. 

Ilyenkor irigylem azokat, akiknek még megvan a tavalyi (vagy az előtti, előtti) darabjuk, ugyanolyan jó állapotban, és még mindig tetszik nekik. Sajnos én nem vagyok ebben a szerencsés helyzetben, mert tulajdonképpen egy kabátom van, amit most használni tudnék, de az nem az a mindenhez passzoló-kategória, hanem inkább sportosabb szereléshez illik, így egy magassarkús, elegánsabb szetthez már elképzelhetetlenné válik. A ballonkabátommal kapcsolatban pedig időközben rájöttem (ez nagyjából 3 év távlatát jelenti, nem a "boltban tetszik, hazahozom, fintorgok" történet :D), hogy nagyon előnytelen nekem a szabása, és már az ujja is rövid... úgyhogy mindenképp szükségem lenne valami csini darab beújítására. Pontos elképzelésem nincsen, csupán annyi, hogy nem kell feltétlenül feketének lennie, és valami nőiesebb stílusút kellene találnom, az előbb említett okok miatt... :)

A kinézet mellett érdemes szem előtt tartani olyan szempontokat is, hogy mennyire passzol a kabát a már meglévő ruháinkhoz, tudjuk-e szépen viselni, illik-e az egyéniségünkhöz, praktikus-e az anyaga, könnyen tisztítható-e, nem hibás a darab, stb. A kabátvásárlás előtt érdemes átfésülni több cég, bolt árukészletét, azt javaslom, ne vegyük meg rögtön az első darabot, ami megtetszik, hanem nézzünk szét, hátha van máshol, másmilyen, ami jobban tetszik, kedvezőbb árú, stb. Kerüljünk egy kört, mielőtt választunk, nekem például sokkal jobb érzés utána, hogy tudom, nincs másik, ami miatt jobban fájna a szívem. A kedvenc montázsos technikámat használtam ismét, és nekiláttam a legnagyobb és legnépszerűbb hazai üzletek kínálatának felméréséhez, íme a szerintem legszuperebb darabok!


Elsőként a H&M-mel kezdeném, ami személy szerint az egyik kedvenc üzletem, mert sokféle stílusjegyek megtalálhatók a ruhákon, mégis összességében a letisztult, finom nőiesség jellemzi, és nem utolsó sorban nagyon jó szezon végi kiárusításokat, év közbeni leértékeléseket szoktak tartani. Gondoltam, hogy találok olyan kabátok, ami azonnal belopja magát a szívembe, így is lett: az egész kollekció figyelemre méltó, azt nem mondom, hogy hibátlan, mert szerintem nem az, de mindenképp érdemes szétnézni. Árban még-még elfogadhatónak mondanám, személyes kedvenceim pedig a szürkés-mokkaszínű szövetkabát, valamint a kék-piros dzseki középen.


Szegeden nincsen Mango, aminek őszintén szólva nem is igazán érzem a hiányát, eddig is tökéletesen megvoltam nélküle, de mikor szétnéztem az oldalukon, szomorúan tapasztaltam, hogy ezt az üzletet bizony nem nekem találták ki. Egyrészt az árakat nem az én/mi pénztárcámhoz szabták, másrészt nem is találtam olyan különlegesnek mondható darabot, amire nyugodt szívvel azt mondhattam volna: igen, ez igazán egyedi, megéri a pénzét, nem tudok ellenállni neki. Már maga az komorságot és kimértséget jelez számomra, hogy minden csupa fekete, ez pedig egyáltalán nem jellemző rám. A ruhák minőségéről sajnos nem tudok nyilatkozni, de így első ránézésre egyik kabátka sem lopta be magát a szívembe - ha választani kellene, talán a jobbszélső, de mivel elég fázós vagyok, azt is kilőném.


Ha jól emlékszem, régebben már írtam arról, mennyire szeretem a Pull&Beart, ami továbbra is így van, szerencsére most sem csalódtam, sőt. Bár télies, melegebb kabátokat még nem találtam, ez a két színes széldzseki abszolút kedvencemmé vált! Épp annyira vidámak, színesek és bohémek, amennyire kell! Viszont nem ezért indultam a körutamra, úgyhogy gyorsan rápakoltam őket a képre, és a pár perces képzeletbeli próba után elégedetten "néztem tükörbe", és visszatettem őket a képzeletbeli vállfákra... A szürke kabát is kifejezetten tetszik, szeretem ezeket a prémes részeket rajta, csak az árával nem vagyok megbarátkozva, de egyébként is, most a nőcisebb kabátra van szükségem, nem egy hasonlóra, mint ami van. 

Összességében tehát nem találtam meg álmaim kabátját, sem a felsorolt üzletek, sem a Zara, Bershka, Stradivarius honlapjain, viszont mindenképp hasznos volt a terepfelmérés... úgyhogy addig is "élőben" folytatom a keresést. :)

2012. szeptember 21., péntek

Frissítsd fel ügyesen az otthonod, avagy új szobába költözöm

Jövő héten végre-valahára új szobába költözök, és megkapom az albi legnagyobb, legtágasabb szobáját, ami ráadásul utcára néz, és még a net is gyorsabb! Néha előjön belőlem a lakberendező és a belsőépítész, úgyhogy már egy ideje azon gondolkozom, mivel csinosíthatnám ki, tehetném otthonosabbá a helyet, ami nap mint nap fog várni suli után. Mivel egy viszonylag nagy helyiségről van szó, nem csupán annyi lesz a dolgom, hogy kiválasztom, milyen asztali lámpát szeretnék, de ki kell gondolnom azt is, hogy lenne a legideálisabb elhelyezni a bútorokat, mi hova kerüljön. Szeretném valahogy különválasztani a nappali, tanulás, dolgozós részt az ágytól, mondjuk még nem tudom, hogy fogom ezt megvalósítani egy légtéren belül.

Tudni kell, hogy szeretem az egyszerű dolgokat, letisztult színeket, természetes anyagokat, inkább legyen minimál, mint giccses. Pont, mint az öltözködésben, ezeket az úgynevezett "basics" darabokat feltűnőbb, különlegesebb kiegészítőkkel próbálom feldobni, szeretek megragadni a részletekben, mintákban, egyedi és praktikus megoldásokban. 


Az Ikea weboldalát hívtam segítségül, mivel az idei katalógust még sajnos nem tartottam a kezemben, és összeszedtem azokat a dolgokat, amiket szívesen elfogadnék, és gondolatban már be is pakoltam őket a szobámba. Szeretek hasonló inspiráló képeket nézegetni, válogatni a különböző stílusok között, mert közben én is megtalálom a magamét, és egyre jobban kikristályosodik bennem, hogy legközelebb merre kell nézelődnöm - így véletlenül sem találok be a rusztikus bútorok piacára, hanem próbálok célirányosan haladni, és válogatni. Persze minden lehet ízléses, de egy hatalmas antik váza éppannyira nem illene a szobámba / álomlakásomba, mint egy fényes bőrkanapé - egyszerűen egyik sem a stílusom, és ha már egy ilyen meghatározó alapdarab nincs ínyemre, hiába ügyeskedek a megfelelő függöny, vagy lámpa kiválasztásával, nem hiszem, hogy megbékülnék vele. 
Számomra az egyik legkedvesebb anyag a fa, így kicsit visszafogtam magam, amikor a montázsok összeállításánál erősen túlsúlyba került... Mivel ilyen alapdarabokat, mint íróasztal, ágy, nem viszek magammal (mert már vannak), azok között nem is nézelődtem, inkább a részletekre szeretném fektetni a hangsúlyt, gondolok itt az ágyneműtől kezdve a tárolási lehetőségeken át a lámpákig. 

Szerintem nem vagyok egyedül, ha azt mondom, az én szemléletemben az ágy foglalja el a központi helyet a szobában - és ezt a "központ"-ot nem mértanilag értem -, ami egy hely a pihenésre, lazításra, és mindemellett imádom a színes ágyneműket, és a sok-sok díszpárnát! Az Ikea oldalán találtam is nagyon helyes darabokat, de próbáltam nem a "határ a csillagos ég"-kategóriából választani, és még megfizethető dolgokat válogatni össze. Utána jutott eszembe, hogy a Jysk oldalán is érdemes lenne szétnézni, de akkorra már elkészültem két montázzsal. Igaz, sokáig tart egy-egy ilyen bejegyzés elkészítése, de közben is sokat tanul az ember, például elkezdtem azon gondolkozni, hogy hoppá, ilyen huzatokat én is tudnék csinálni! De ugyanez fordult meg a fejemben a lámpaburáknál is, úgyhogy lehet, hogy kipróbálom, és ha sikerül valami ügyeset összehoznom, Do It Yourself posztként be is mutatom Nektek.


Nagyon sok mindent saját kezünkkel is el tudunk készíteni, felújítani, átalakítani, és szerintem az ilyen fajta barkácsolásnak csak jó oldalai vannak (még akkor is, ha nem éppen úgy sikerül, mint ahogy megálmodtuk). Amellett, hogy egy teljesen egyedi dolgot alkotunk, jól szórakozunk közben, fejlődik a kreativitásunk, jó érzés lesz ránézni az elkészült munkára, és engem ki is kapcsol, ha ügyködhetek valamin, ami utána a szobám dísze lesz.Nem kell feltétlenül nagyobb dolgokra, és ezáltal nagy költségekre gondolni, kis apróságokkal is örömet szerezhetünk magunknak, családunknak: friss virág az asztalon, egy családi fotókból készített montázs, tárolódoboz szalvétatechnikával díszítve, és még sok más egyszerű ötlet, és máris otthonosabb hangulat járja át a helyiséget. 

A munkához, tanuláshoz elengedhetetlen az is, hogy biztosított legyen legalább egy sarok, ahol nyugalom uralkodik, és kizárva mindent, csakis a feladatra tudunk koncentrálni. Megszámlálhatatlanul sokszor fordul elő velem, hogy az asztalomon átláthatatlan káosz uralkodik, ami teljesen elveszi a kedvem a tanulástól, pedig csak annyi lenne az egész, hogy kiviném a poharat, a tányért, a körömlakkokat visszatenném a polcra, stb, stb. A rendezett asztal igenis fontos, úgy, ahogy a megfelelő világítás is. Lassan egyre hamarabb kezd sötétedni, és amikor már annyira van félhomály, hogy nem látjuk, mit írunk, olvasunk, viszont az egész szoba kivilágítására nincs szükég (egyébként sem kíváncsi az egész utca arra, mi történik odabent), olyankor tökéletes az íróasztali kis lámpa. Ezt azért hangsúlyozom ki, mert nekem a pillanatnyi szobámban nincsen, és égető szükségét érzem - az pedig, hogy teljesen árnyékolom magam az asztalnál ülve, még rátesz egy lapáttal.

Érdemes egyébként böngészni nagyobb cégek ajánlatait, egyrészt az akciók miatt, másrészt kiválóan szolgálnak ihletforrásként is (például a H&M Home Feminine Bohemian kollekciója is ígéretesnek tűnik). Utána, mielőtt rohannánk megvenni az adott terméket, amibe beleszerettünk, nem árt szétnézni kisebb helyeken, vagy akár bolhapiacokon, vásárokon is, ahol arra is van esély, hogy jóval kevesebb pénzért szembetalálkozunk egy hasonló darabbal, ami lehet kicsit kopottabb, javításra szoruló, de némi idő- és energiaráfordítással olyan, mintha új lenne!


2012. szeptember 19., szerda

Don't worry, be happy

Nem szeretnék átalakulni személyes, lelkizős bloggá, csupán vannak olyan dolgok, amiket valamiért úgy érzem, ki kell írnom magamból. És most felmerülhet a kérdés, miért teszem ezt bizonyos szintű nyilvánosság előtt, miért nem elégszem meg azzal, ha tollat ragadok, és papírra vetem mindazt a sok kuszaságot, ami olykor a fejemben kavarog. Természetesen mindig örömmel tölt el, ha a hozzászólók véleményeznek, és ha nem is jutok semmiféle következtetésre, megoldásra az eszmefuttatás végén, már magában az is hozzátesz a teljesség érzetéhez, ha leírok néhány szösszenetet.


Nem tudom ez egy meghatározott életszakaszhoz van-e kötve, de úgy érzem, az agyam valahogy fordítottan működik... ezt úgy értem, hogy mikor szükség lenne a pörgésre, vagy arra, hogy hirtelen zseniális ötleteim támadjanak, gyakran érzem halál fáradtnak magam, viszont az is előfordul, hogy folyton pörög az agyam, sokszor akkor amikor nem kellene. Ennek következményeképp pedig a tökéletes ötleteim a lehető legrosszabbkor jönnek, például álmomban, utána pedig elszállnak, szétpukkannak, elvesznek, és később nem akarnak eszembe jutni. A másik rossz oldala a dolognak, hogy rám is jellemző az a korántsem hasznos tulajdonság, mint a nők nagy részére, miszerint sok mindent túlgondolok, túlbonyolítok. Nem ritkán annyi butaságot hozzágondolok a dolgokhoz, hogy már egészen messze jutok a valóságtól, és azzal a felesleges tevékenységgel töltöm az időt, hogy próbálom kisilabizálni, hogy most akkor mi is van igazából... olyan mélyre is mehet ez az egész, hogy az ember már abba őrül bele. Persze sokkal jobb lenne lazán állni a dolgokhoz, könnyedén venni az akadályokat, mert az mindenkinek kényelmesebb lenne - kivéve nekem, mert valamiért rögeszmésen úgy érzem, meg kell néznem, biztosan bezártam-e az ajtót, lekapcsoltam-e minden villanyt, percenként megnézem az időt, aztán ugyebár általában nem jön össze ez a pontosság. Jó lenne lazítani, és nem minden apróságon stresszelni, mert ebbe a folyamatos "jár az agyam" dologba könnyen bele lehet fáradni. Kezdek rájönni, hogy van, amit el kell fogadni úgy, ahogy van, nem kell megpróbálni megoldani, keresni a választ, mert akár az örökkévalóságig is eltarthat - lehet, hogy nem is létezik, és mégis mennyit rágódunk rajta...

Jó lenne tudni, mi fog történni holnap, egy hét múlva, hogyan fog kinézni az életem 10-15 év múlva... Vagy mégsem? Eddig úgy gondoltam, sokban megkönnyíteni az életünket, ha tudnánk, mi vár ránk. Nem kellene feleslegesen idegeskednünk a kevésbé lényeges dolgok miatt, gondoljunk csak a következőre: miért törődjünk a lényegtelen véleményekkel? Mindig lesznek olyanok, akiknek nem leszünk szimpatikusak, semmit nem követünk el, mégis szúrja valami a szemüket - erről már pedig nem mi tehetünk, és egyébként sem cél mindenkinek megfelelni. Ha előre tudnánk, mi vár ránk, ballépéseket sem tudnánk elkövetni, és miből másból tanulhatnánk, fejlődhetnénk, ha nem a hibáinkból? Nem lenne meg az az izgalom, megkockáztatom egy idő után már felkelni sem volna kedvünk - minek, ha semmi újat, semmilyen meglepetést nem tartogat a nap számunkra?

Lényeg a lényeg, ideje elbúcsúzni  az önmagunknak generált problémákból, és az ezzel járó állandó idegeskedéstől, kesergéstől, aggódástól - nem fognak hiányozni, lesz még indok bőven, hogy meglátogathassanak, csak ne szálló vendégként maradjanak ezek a gonosz kis manók. 

2012. szeptember 8., szombat

Tipp: A legkönnyebb és leggyorsabb sminkek I.

Kitaláltam egy új poszt-sorozatot, aminek most láthatjátok az első részletét. Az ötletem lényege, hogy olyan sminkeket fogok elkészíteni és lefotózni nektek, amiknek elkészítése nem tart tovább 10 percnél, mégis mutatósak, és legfőképp nagyon egyszerűek. Magam sem vagyok nagy sminkmester, általában nem viszem túlzásba a műveletet sem, és "a kevesebb néha több" elvét vallom ezen a téren. Természetesen szeretek kipróbálni új dolgokat, kísérletezgetni a színekkel, de alapjában véve a föld és nude árnyalatokat kedvelem, a neszesszerem alapdarabjait tehát ilyen darabok alkotják. Ez nem azért van, mert nem vagyok vevő a rikító és feltűnő színekre, csupán jobban érzem magam, ha a hétköznapokon nem úgy nézek ki, mint egy papagáj - persze vannak, akiken kifejezetten kellemesnek találom ezeket a színeket.

A lényeg, hogy ma egy mindennapi sminket fogok nektek megmutatni, ami olyannyira egyszerű, hogy még azoknak is legfeljebb 10 percet rabol el az idejéből, akik sokat szöszmötölnek az alapozó vagy a spirál felvitelével. Épp ezért is hű társam a sietős reggeleken az egyszerű fekete tusvonal, ami kellőképp szolid, mégis szépen kiemeli a szemet, mindenkinek jól áll, és egész nap tart, nem nagyon kell bajlódni vele, esetleg egyszer megerősíteni, ha zűrös napunk van. A tusvonalak terén is számos lehetőség közül választhatunk, akadnak vékonyabb, vastagabb, cicás, merészebb, sőt egészen extrém változatok is, érdemes utánanézni.


Az elkészítéshez sincs szükség túl sok mindenre: a folyékony alapozó (MaxFactor Colour adapt - 40 Cream Ivory) eldolgozása után kiemeltem a szemöldököm, majd por állagú szemhéjpúdert (Essence colour&shine - 01 fabolous) vittem fel a mozgó szemhéjamra, nem egészen a mélyítővonalig, csupán kijelöltem a tus helyét vele. Fehér szemceruzával (MaxFactor kohl kajal - 010 white) lágyan kihúztam az alsó vízvonalat, majd jöhet a folyékony tus (Manhattan Dip Eyeliner - 1010N black)! 
Sok-sok tipp van arról, hogyan kell szép vonalat húzni (akár folyékony szemhéjtussal, akár zseléssel, akár egy egyszerű fekete szemceruzával), a legfontosabb azonban, hogy érdemes picit megfeszíteni a bőrt a művelet közben. Én a belső szemzug felől szoktam kezdeni, előbb vékony vonalat húzok, közben stabilan tartom a kezem, és egyetlen mozdulattal határozott vonalat húzok. Utána igazítok rajta, kiszélesítem, megvastagítom, elkészítem a megfelelő ívet, és végül a "farkincát". Ezzel kapcsolatban hallhattatok a celluxos technikáról: felragasztunk a kívánt szögben egy kis darabot a külső szemzug alá, efölött meghúzzuk a tusvonalat, majd eltávolítjuk a celluxot.
A szemünknek a két réteg szempillaspirál (Rimmel The Max Volume Flash mascara - 003 Ultra black) fog keretet adni, púderrel (Rimmel Stay Matte Pressed Powder - 003 Peach Glow) rögzítjük az alapozót, utolsó lépésként pedig egy kis pírt viszünk fel az orcára (Miss Rose 3 részes bronzosító).

Közben az jutott eszembe, ezt a sminket még azok a lányok is elkészíthetik, akik egyébként nem szoktak, vagy nem szeretnek sminkelni, vagy akik olyannyira minimalisták, mint én, és a bulikban sem arra törekszenek, hogy minél csillogósabb, minél feltűnőbb, minél sötétebb makeup-ot viseljenek! :)